2016 óta 27 százalékkal csökkent a háztartások élelmiszerpazarlása, de még mindig lenne hova javulni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérésének eredményeiből kiderült, hogy leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe - írja az MTI.
A Nébih Maradék nélkül programjában 2016 óta méri európai uniós módszertan alapján az élelmiszerhulladékok mennyiségét, a tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele, 33,1 kilogramm volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kilogrammra mérséklődött, amely 27 százalékos csökkenést jelent.
Jóval kevesebb pékáru landol a kukában. 6 év alatt csaknem 60 százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból.
Ezekből az ételekből pazarolnak a legtöbbet a magyarok:
-
készételek(10,06 kg/fő/év)
-
friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év)
-
a pékáruk (2,72 kg/fő/év)
-
tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
Évente a magyar háztartások összes élelmiszerpazarlása továbbra is 230 000 tonna, ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás. A felmérésben résztvevő háztartások 80 százaléka nyilatkozott úgy, - ha kis mértékben is, de - még tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.
A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25 százaléka került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
