2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.
Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte – nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.
A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan még a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. Míg Magyarországon 2005-ben a 18-34 évesek 50 százaléka élt együtt a szüleivel, addig 2019-ben ez az arány már 62 százalékra kúszott fel - derül ki egy friss felmérésből.
Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. A következő ábrán jól látszanak a különbségek.
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
Többször írtunk már felsőoktatással kapcsolatos statisztikákról. Most hoztunk nektek egy videót, ami a top 10 felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók számát mutatja 2001-től 2019-ig.
Szombaton lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő, hamarosan kezdődik az izgalom, vajon kit hova vesznek majd fel. A ponthatárok kihirdetésére még várni kell, addig is érdemes átböngészni az elmúlt évek statisztikáit.
Megnéznétek az elmúlt közel harminc év diákjainak statisztikáit? Szuper ábrán követhetitek figyelemmel az óvodások, általános- és középiskolások, egyetemisták számát.
Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.
A diplomás informatikusok keresik jelenleg a legtöbbet a munkaerőpiacon, de vajon számít, hogy melyik egyetemen végzett pályakezdőkről van szó? Fizetési statisztikák következnek.
Négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, továbbra is 14-19 éves korosztály a legaktívabb a bizonyítványszerzésben. Itt vannak az elmúlt évek statisztikái.
Hány pedagógus dolgozik ma az általános iskolákban, a középiskolákban és az óvodákban? Itt vannak a friss statisztikák.
Az állam és a hallgató is jól jár a diplomaszerzéssel - derül ki az Eurostudent friss felméréséből.
A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban számos cikk jelent meg az utóbbi napokban, hetekben. Mi van folyamatban vagy éppen mit mutatnak a számok? Mutatjuk a helyzetet más országokhoz képest.
A felvi.hu közzétette statisztikáit a 2018-as általános felvételi eljárás során felvettek diákok számáról. Egyértelmű különbség látszik a jelentkezők és a felvettek száma között.
3,67-es összesített átlaggal zárták a diákok a tavaszi érettségi vizsgákat, ilyen jó eredmény a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta nem született - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból, amelyeket szerdán hoztak nyilvánosságra. Mutatjuk az adatokat.
Egy amerikai kutatócég felmérése szerint elég borúsan látják a fiatalok jövőjét a magyarok.
