Aláírásgyűjtés indult: legyen újra 18 év a tankötelezettségi korhatár
Aláírásgyűjtést indítottak roma szervezetek a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáért.
Aláírásgyűjtést indítottak roma szervezetek a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáért.
Műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.
Az új szakképzési stratégia tervezete nem tartalmazza a tankötelezettség emelését – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát – ez derül ki a Népszava birtokába jutott szakképzési háttéranyagból.
A kötelező érettségi tárgyak számának csökkentése, iskolai oktatás ötéves kortól, pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálata - többek között ilyen javaslatokat tett közzé első 2019-es közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.
A CEU-ügyről és a lemorzsolódó diákokról is kérdezték Palkovics László innovációs minisztert az ATV-ben.
Nem emelik az iskolai tankötelezettség felső korhatárát, az önmagában ugyanis nem oldja meg a magas lemorzsolódást - ezzel indokolta a Pénzügyminisztérium, miért nem foglalkoznak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatával.
Már a munkaadók is belátják, hogy rossz döntés volt csökkenteni a tankötelezettségi korhatárt. Sokan úgy kerülnek ki az iskolarendszerből, hogy írni sem tudnak.
A munkaadók elégeltének, ezért többe között arra kérik a kormányt, emeljék vissza 18 évre a tankötelezettség határát.
Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.
"A kormányok, legyenek bármilyen színűek, forradalmi változásokban gondolkodnak. De az oktatás forradalommal nem változtatható" - mondta az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja.
Minden tizedik diákot fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, ők könnyen kieshetnek az oktatási rendszerből iskolai végzettség nélkül.
Nehéz iskolapadban tartani a diákokat az érettségi ígéretével, "hiszen amikor betöltik a tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik".
Minden ötödik borsodi és nógrádi diák idő előtt hagyja ott az iskolát, míg Győr-Moson-Sopron megyében öt százalék alatt van azoknak az aránya, akik nemet mondanak a tanulásra.
"A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt oktatási-képzési igazgatója.
Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból.
Bár sokan úgy értelmezték Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének keddi kijelentését, hogy megnevezte minisztereként Hiller Istvánt, a Népszava szerint a volt tárcavezető egyelőre csak az MSZP szakpolitikai programjának kidolgozására kapott megbízást a kormányfő-jelölttől.
Komoly hiányosságokra hívja fel a figyelmet az alapvető jogok biztosa.
Nagyon komoly vádakat fogalmazott meg mai közleményében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE), amely szerint visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket az óvodák, nem engedik őket iskolába járni, ha nincs elég férőhely a körzeti iskolában, akkor visszaküldik a tanköteles gyermeket az óvodába.
Legutóbb 2006-ban volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint tavaly - derült ki az Eurostat friss adataiból. 2016-ban a 18-24 éves korosztály 12,5 százalékát sorolták ebbe a kategóriába, ez az arány már az uniós átlagot is meghaladja - írja a Népszava.