Hogyan kalkulálhatnak felvételi pontjaikkal azok, akik valamelyik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
A felsőoktatási szakképzésekre vonatkozó pontszámítási szabályok lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakoké.
A jelentkezők pontszámát háromféleképpen lehet meghatározni: meg lehet duplázni a tanulmányi pontszámot (a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összegét), meg lehet duplázni az érettségi pontszámot (az adott szakon kötelező/választható két tárgyból tett érettségi eredményének összegét), de akár úgy is dönthetnek a felvételizők, hogy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat.
Akármelyik lehetőséget választják, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a többletpontokat – a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért és egyéb teljesítményért ugyanannyi többletpont jár, mint az alap- és osztatlan szakokon.
Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Lássuk, mit érdemes tudni a felsőoktatási képzésekről.
Fontos különbség az is, hogy a felsőoktatási szakképzéseken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár, vagyis aki ennél kevesebbet gyűjt, önköltséges formában sem kezdheti el a képzést.
A minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|
