Július 24-én kiderül, kik kezdik a következő tanévet valamelyik magyar egyetem képzésén.

A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.

Számít

• a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
• az intézmények kapacitása,
• az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
• az általuk megadott minimális pontszám, valamint
• a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

"A jelentkezők felvételi összpontszáma alapján intézményenként, szakonként kialakul egy egységes rangsor. Ennek és az intézmények kapacitásának alapján történik a ponthatárok megállapítása" - írja a felvételi tájékoztató.

A felvételi tájékoztató szerint alap- és osztatlan, valamint felsőoktatási szakképzésre az a jelentkező nyerhet felvételt, aki a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be, rendelkezik legalább középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal), megfelel a szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl: alkalmassági vizsga), rendelkezik az intézmények által előírt, az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelménnyel az előírt szinten (emelt vagy közép), és az összpontszáma eléri a megállapított ponthatárt.

Mesterképzésre azok a jelentkezők juthatnak be, akik érvényes jelentkezést nyújtottak be a jelentkezési határidő végéig, van felsőfokú végzettségük (legalább alapszakos), teljesítik az egyetem által előírt feltételeket és a felvételi összpontszámuk eléri a megállapított ponthatárt.

Míg az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők pontszámait 500 pontos rendszerben, a mesterképzésekre jelentkezőkét csak 100 pontos rendszerben, egészen más követelmények és szempontok szerint számolják.