Nyelvészet a szövegértési részben?

A szövegértésnél jellemzően egy 800-1000 szavas terjedelmű publikációt, tudományos szöveget vagy előadás kivonatát kapják az érettségizők. A témák között szerepelt már környezetvédelem és turizmus is, de az elmúlt években sokkal jellemzőbbé vált, hogy irodalomtörténeti vagy nyelvészeti szöveget kell elolvasni. A tanulmányok kiválasztásánál ráadásul feltűnő gyakorlat, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának oktatóit preferálják: 2008-ban Nádasdy Ádám előadását, 2010-ben Somogyi F. Anikó Szentmártoni Szabó Gézával készült interjúját, a 2012-es őszi érettségin Keszler Borbála, 2013-ban Gósy Mária tanulmányát, tavaly Veszelszki Ágnes netnyelvről írt szövegét válogatták a feladatok közé. Tarolnak az ELTE-s oktatók a magyarérettségin.

Felesleges az évfordulókon spekulálni?

A szövegértés után következik a szövegalkotási rész, itt három feladattípusból választhatnak az érettségizők: érvelés, műelemzés és összehasonlító elemzés. Az érvelés - nehézsége ellenére - az egyik legnépszerűbb típus. Itt a témák között gyakran előkerül maga az olvasás: tavaly egy Márai-, 2009-ben egy Spiró-szöveg alapján, 2007-ben pedig a hagyományos vagy az elektronikus könyvek mellett kellett érvelniük.

A műelemzésnél leggyakrabban valamilyen - jellemzően kortárs vagy XX. századi - novellát kell értelmezniük az érettségizőknek, 2005 óta csupán kétszer kaptak lírai művet: 2006-ban Márai Sándor Halotti beszédét, 2012-ben pedig Arany János Tetemre hívását. Az érvelésnél és a műelemzésnél felhasznált szövegrészlet általában nem a törzsanyag része, szemben az összehasonlító elemzéssel, ahol akár maga a vers is, de a költő biztosan ismerős a diákok számára.

Az elmúlt években Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Karinthy Frigyes és Arany János neve került elő kétszer, Berzsenyi Dániel verseit pedig háromszor kellett elemezniük az érettségizőknek - egyszer két egymást követő évben, 2013-ban és 2014-ben. A Berzsenyi-feladatra valószínűleg senki sem számított, hiszen már kétszer szerepelt a feladatok között, míg az olyan nagy nevek, mint József Attila, Ady Endre, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond még csak egyszer fordultak elő 2005 óta.

Míg a régi érettségi rendszerben az irodalom-történeti évfordulók alapján meg lehetett tippelni a beválogatott szerzőket, addig ez a kétszintű érettséginél már nem jellemző. 2014-ben például több évforduló is okot adott volna Radnóti Miklós kiválasztására - a költő halálának 70. évfodulója és a holokauszt emlékéve volt - mégsem szerepelt az esszéfeladatok között. Ugyanakkor Márai Sándor halálának 25. évfordulója is 2014-re esett, a neve fel is tűnt az érvelésnél. 2015-ben Ottlik Géza halálának 25. évfordulója lesz, 70 éve hunyt el Szerb Antal, valamint 120 éve született Babits Mihály felesége, Török Sophie (Tanner Ilona). A 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.