Mi az a felsőfokú szakképzés?

A képzés ideje a legtöbb helyen két év, az egyetemi, főiskolai szakokkal ellentétben itt főleg a gyakorlati elemekre helyezik a hangsúlyt. A felsőfokú szakképzéssel OKJ-s képesítést szerezhettek, és ha szakirányú felsőoktatási intézményben tanultok tovább, kreditpontok formájában beszámíttathatjátok a már elvégzett tantárgyakat. A 2012-es pontszámítási szabályokról itt olvashattok, felvételipontszám-kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Melyek a legnépszerűbb felsőfokú szakképzések?

Tavaly több mint 8800-an jelentkeztek felsőfokú szakképzésre. A korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is az idegenforgalmi szakmenedzser szakot jelölték meg a legtöbben, több mint hétszázan. A népszerűségi lista második helyén a vendéglátó szakmenedzser képzés szerepel, de sokan felvételiztek nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, valamint csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szakra is. A tíz legnépszerűbb felsőfokú szakképzés 2011-es listáját itt találjátok.

Hányan tanulhatnak ingyen szeptembertől?

Összesen 3500-an tanulhatnak szeptembertől állami ösztöndíjasként felsőfokú szakképzésben - ez jelentős csökkenés, 2011-ben ugyanis még 10 ezren szerezhettek ingyenes helyet.  Az intézményenként meghatározott keretszámok itt vannak:

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályai eltérnek az alap- és osztatlan szakok pontszámítási rendszerétől. Háromféleképpen számolhatjátok ki az összpontszámot: megkétszerezhetitek a tanulmányi pontokat, összeadhatjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázhatjátok a legjobb eredményű érettségi tárgyak vizsgapontjait. A három lehetőség közül mindig azt kell választani, amely a legelőnyösebb.

Ehhez a pontszámhoz kell hozzáadni a nyelvvizsgáért, versenyeredményért, emelt szintű érettségiért kapott pluszpontokat - azoknak azonban esélyük sincs bejutni felsőfokú szakképzésre, akik az emelt szintű érettségiért járó többletponttal, de más jogcímen kapható pontok nélkül nem gyűjtenek össze legalább 140 pontot. A szakok listáját a Felvi szakkeresőjében találjátok.

A szakképzéssel fogynak az államilag finanszírozott félévek?

Ahány félévet elhasználtatok a felsőfokú szakképzésen, annyival kevesebb jut majd alap- és mesterszakra az egyetemen, főiskolán - ha tovább szeretnétek tanulni. Fontos azonban, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó tanfolyamokra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem, azokat anélkül elvégezhetitek, hogy akár egyet is levonnának az állami féléveitekből. Hány évig lehet ingyen tanulni egyetemen és főiskolán? Az új szabályokról itt olvashattok.

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb felsőfokú szakképzések?

Ha lecsúsztok az államilag finanszírozott helyekről. Az idegenforgalmi szakmenedzser képzésért a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán kell a legtöbbet – 198 ezer forintot – fizetni, a Szolnoki Főiskolán ugyanezért a szakért 180 ezret, a Nyíregyházi Főiskolán pedig 170 ezret kérnek el a hallgatóktól. A BGF zalaegerszegi karán 100 ezer forintért, az Edutus Főiskolán 110 ezer, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 115 ezer forintért lehet tanulni.

A vendéglátó szakmenedzser szakképzés a BGF-en 198 ezer, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 148 ezer, a Szolnoki Főiskolán pedig 180 ezer forint szemeszterenként. A legnépszerűbbek közé tartozik a csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó képzés is, amely az egri Eszterházy Károly Főiskolán 158 ezer forintba, a Kecskeméti Főiskolán 135 ezerbe, a Miskolci Egyetem tanítóképző karán pedig 130 ezer forintba kerül.

A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szakképzésért a Szolnoki Főiskolán 180 ezer, a BGF Külkereskedelmi Karán 165 ezer, a Szent István Egyetemen, a Tomori Pál Főiskolán és az Edutus Főiskolán pedig 100 ezer forintot kérnek. Hasonló áron hirdetik meg a webprogramozó szakot is: a pécsi egyetemen 195 ezer forintot, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 110 ezer, míg a kecskeméti és a szolnoki főiskolán egyaránt 180 ezer forintot kell fizetni.