Kávé és amfetamin - a vizsgaidőszak sötét oldala
Nyúzott arc, karikás szemek, kialvatlanság – ezekről a tünetekről könnyen fel lehet ismerni a vizsgára készülő hallgatókat. Van, aki kávéval és koffeintablettával, más fekete teával és energiaitallal tartja ébren magát. És egyre többen vannak olyanok, akik amfetaminszármazékokkal küzdenek az álmosság ellen.
Angol nyelvű bankárképzést indít a tatabányai főiskola
A csehországi BICB bankárképző magánfőiskolával kötött együttműködést a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.
Négyes-ötös osztályzatot adtak a hallgatók a szegedi egyetemnek
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatóinak túlnyomó többsége elégedett az intézmény oktatási színvonalával - legalábbis egy tavaly ősszel végzett felmérés eredményei szerint.
Így dolgoznak a bérvizsgázók: virágzik a nyelvvizsgacsalás piaca
Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.
Februárban újra nekifutnak az új felsőoktatási törvényről szóló egyeztetésnek
Február 4-én lesz a következő egyeztetés az új felsőoktatási törvényről Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére.
Új felsőoktatási törvény: van, amiből nem engednek a hallgatók
Az államilag finanszírozott hallgatói helyek átgondolatlan szétosztása, az egyetemek és főiskolák jelenlegi finanszírozási rendszere és az oktatás minőségi ellenőrzésének hiánya – ezek a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémái a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint, derül ki a szervezet – szerkesztőségünkhöz eljuttatott – problémalistájából és az új felsőoktatási törvény koncepciójához küldött alapelvekből.
Saját szabályaik szerint működnének a romániai magyar egyetemek
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt kéri a romániai magyarság érdekképviseleteitől és a Magyar Köztársaság kormányától, hogy hatékonyan támogassák a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karait is magukba foglaló autonóm szervezeti egységek létrehozását és működtetését.
Holtan találtak egy magyar diáklányt Moszkvában
A főiskolai hallgatóra csütörtök délelőtt találtak rá - jelentette az orosz sajtó.
Póttandíj bevezetése ellen tüntettek a holland egyetemisták
Mintegy 15 ezer diák tartott zajos tüntetést pénteken Hágában a kormány póttandíj-terve ellen - közölte a helyi rendőrség.
Semjén: nem kell dramatizálni a felsőoktatási törvény körüli vitákat
Semjén Zsolt szerint nem szabad sem bagatellizálni, sem dramatizálni a felsőoktatási törvény körül kialakult vitákat. A kormányfőhelyettes az MTI-nek azt mondta: soha nem titkolták, hogy a KDNP minden tekintetben Hoffmann Rózsa mögött áll, az államtitkár vitáját Pokorni Zoltánnal ugyanakkor nem a Fidesz és a KDNP közötti konfliktusnak tartja.
Diploma előtt: jól járnak a külföldi hallgatókkal az egyetemek
A külföldi hallgatók megoldást jelenthetnek a magyar felsőoktatás egyes problémáira. Kérdés, hogy mivel tudják a hazai intézmények Magyarországra csábítani a hallgatókat, illetve kik járnak jól a külföldi fiatalok megjelenésével.
Bronzérmet szereztek a magyar diákok a világversenyen
Az országok versenyében harmadik helyen végeztek a magyar fiatalok Európa legnagyobb nemzetközi gazdasági versenyén, az EBC*L Champions League-n, amelyet csütörtökön és pénteken rendeztek Bécsben.
Dux László: szó sincs a felsőoktatási törvény tervezetének visszavonásáról
Szó sincs arról, hogy az oktatási államtitkárság által kidolgozott és azóta szakmai és társadalmi fórumokon megvitatott felsőoktatási törvény koncepcióját visszavonják - mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pénteken Budapesten az MTI-nek.
Hat-nyolc év múlva kiürülhetnek a vidéki főiskolák?
Át kell strukturálni az egyetemi és főiskolai szakok rendszerét, néhány éven belül ugyanis ellehetetlenülhetnek a vidéki, kisebb felsőoktatási intézmények – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján.
Képek: így néz ki a legdrágább európai főiskola
Több mint harmincezer dollárba, vagyis körülbelül hat és félmillió forintba kerül egy tanév Európa egyik legdrágább főiskoláján: a svájci Franklin College képzéseit csak kevesen tudják megfizetni, ők azonban a busás tandíj ellenében az ország legszebb campusán tanulhatnak.
Furcsa rekordot döntöttek a Pécsi Tudományegyetem hallgatói
Hivatalossá vált a tavaly szeptemberben Pécsen elért hastánc világrekord, a Guinness World Records (Guinness Világcsúcsok) ezt igazoló oklevele a napokban ugyanis megérkezett az eseményt szervező Pécsi Tudományegyetemre (PTE).
Így tanulhatsz ingyen külföldi egyetemeken: februári ösztöndíjak
Januárban is több külföldi ösztöndíjpályázatot írt ki a hallgatóknak a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB). Bajor állami ösztöndíj, mongol nyelvi részképzés és indonéz egyetemi szemeszter – bármelyiket is választod, február 15. és március 1. között kell jelentkezned.
Idén az ELTE-n tanácskoznak az európai egyetemek
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont a legnagyobb európai egyetemi hálózat, az Európai Egyetemek Szövetsége (European University Association, EUA) egyik éves szemináriumának csütörtökön és pénteken, a rendezvényre egyetemi vezetőket, doktori iskolák vezetőit, oktatóit várják.
Milliárdokat zsebelhetnek be az egyetemek Németországban
Egyre több pénzt fordítanak a német vállalatok a felsőoktatás támogatására, 2009-ben milliárdokat költöttek kutatásra, ösztöndíjakra és a hallgatók képzésére.
Két vizsgalehetőség, kötelező alkalmassági vizsga: ilyen a felsőoktatás Európában
Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.
