Egyetemi-főiskolai rangsor: az oktatók tudományos teljesítménye
Eltérő karriercélokkal, más és más igényekkel választanak a továbbtanulók intézményt – mint ahogyan a felsőoktatási intézmények kínálata is sokféle. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek hatása az egyetemek, főiskolák minőségének egészében érvényesül. Ezek között van a tudományos kiválóság, hiszen a tudományos fokozattal, akadémiai teljesítménnyel rendelkező oktatók jelenléte az oktatásban megerősíti a kutatói tevékenység innovativitását, az ismeretek folyamatos frissülését, a szélesebb nemzetközi kitekintést - írja elemzésében Fábri György egyetemi docens, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának vezetője, rektorhelyettes.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2014-es felsőoktatási rangsorát, amely az elsőhelyes jelentkezők száma, a nappali tagozatos képzésekre felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával rendelkező felvettek és a középiskolai versenyeken helyezettek száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, valamint az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók száma alapján állt össze.
Nem csupán a kari rangsorokban tekintjük meghatározó tényezőnek a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, hanem külön is bemutatjuk a karok tudományos fokozatok és címek alapján készített összehasonlítását. Jelenleg ez az egyetlen pontos adat, amely erről a kérdésről rendelkezésre áll, hiszen például a publikációkat teljeskörűen és hitelesen nyilvántartani hivatott Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) öt év működés után sem érte el a kellő feltöltöttséget.
Az akadémiai doktori címet (mivel az a magyar tudományos közösség minőségbiztosítási formáin megmért, valódi tudományos teljesítményt fejez ki) önálló rangsorképző alindikátorként figyelembe vevő rangsorokat a hagyományos tudományegyetemek vezetik. Ezeknél a tudományosan minősített oktatók száma és aránya is kiemelkedően magas. Az összes, felsőoktatásban működő, doktori fokozattal rendelkező oktató több mint fele a hat kutató- és kiváló egyetem (ELTE, Debrecen, Szeged, Műegyetem, Pécs, Semmelweis) valamelyikén dolgozik, míg az akadémiai doktorok háromnegyede itt tevékenykedik.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a mezőny első felében két főiskola (Nyíregyháza és a Kodolányi) is meg tudott jelenni, néhány egyetemnél jobb átlagokkal.
Intézményi rangsor a minősített oktatók száma és aránya, valamint az MTA-doktorok száma és aránya alapján
|
Rangsor |
Intézmény |
Minősített oktatók száma és rangsor helyezés |
Minősített oktatók aránya és rangsor helyezés |
MTA doktora címmel rendelkezők száma és rangsor helyezés |
MTA doktora címmel rendelkezők aránya és rangsor helyezés |
Összesített rangsor érték |
|
1. |
ELTE |
1115 (1.) |
78,8 (6.) |
164 (1.) |
11,6 (1.) |
9. |
|
2. |
DE |
1029 (2.) |
72,4 (9.) |
135 (3.) |
9,5 (4.) |
18. |
|
3. |
SZTE |
1027 (3.) |
69,2 (13.) |
149 (2.) |
10,0 (3.) |
21. |
|
4. |
BME |
718 (5.) |
68,4 (15.) |
109 (4.) |
10,4 (2.) |
26. |
|
5. |
PTE |
946 (4.) |
69,4 (12.) |
93 (5.) |
6,8 (7.) |
28. |
|
6. |
PE |
269 (12.) |
70,6 (10.) |
35 (8.) |
9,2 (5.) |
35. |
|
7. |
BCE |
434 (7.) |
72,9 (8.) |
34 (9.) |
5,7 (11.) |
35. |
|
8. |
PPKE |
287 (11.) |
79,7 (5.) |
24 (11.) |
6,7 (9.) |
36. |
|
9. |
SZIE |
415 (8.) |
68,8 (14.) |
39 (7.) |
6,5 (10.) |
39. |
|
10. |
SE |
612 (6.) |
59,2 (26.) |
91 (6.) |
8,8 (6.) |
44. |
A karok esetében hasonló a helyzet, itt az első húsz helyezett között összesen négy olyat találunk, amelyek nem valamely kutató-kiváló egyetem szervezeti egysége. Itt már megfigyelhető a szakterületi polarizálódás: öt-öt bölcsészeti és természettudományi, valamint három általános orvosi egyetemi kar mellett négy agrár- és három mérnöki kar található itt.
|
Rangsor |
Intézmény és kar neve |
Minősített oktatók száma és rangsor helyezés |
Minősített oktatók aránya és rangsor helyezés |
MTA doktora címmel rendelkezők száma és rangsor helyezés |
MTA doktora címmel rendelkezők aránya és rangsor helyezés |
Összesített rangsor érték |
|
1. |
ELTE TTK |
325 (3.) |
86,0 (18.) |
89 (1.) |
23,5 (1.) |
23. |
|
2. |
SZTE TTIK |
245 (7.) |
88,1 (12.) |
61 (3.) |
21,9 (4.) |
26. |
|
3. |
ELTE BTK |
457 (1.) |
91,2 (7.) |
48 (5.) |
9,6 (28.) |
41. |
|
4. |
BME TTK |
111 (17.) |
88,8 (10.) |
23 (10.) |
18,4 (7.) |
44. |
|
5. |
DE TTK |
150 (12.) |
83,3 (24.) |
37 (7.) |
20,6 (5.) |
48. |
|
6. |
DE ÁOK |
260 (5.) |
78,3 (37.) |
51 (4.) |
15,4 (12.) |
58. |
|
7. |
PTE TTK |
118 (16.) |
85,5 (19.) |
17 (14.) |
12,3 (19.) |
68. |
|
8. |
SZIE MKK |
105 (22.) |
86,8 (16.) |
15 (17.) |
12,4 (18.) |
73. |
|
9. |
SZTE ÁOK |
260 (5.) |
73,4 (52.) |
46 (6.) |
13,0 (15.) |
78. |
|
9. |
SZIE ÁOTK |
67 (39.) |
88,2 (11.) |
12 (18.) |
15,8 (10.) |
78. |
Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele a rangsorok összeállításakor kifejezetten a továbbtanulók érdeklődése miatt fontos. Ugyanis hosszú ével óta azt mutatják a jelentkezési statisztikák, hogy a tudományos kiválóságban élenjáró karok egyben a legtöbb és legjobb felvételi eredményt elért fiatalt vonzzák. Vagyis, a jelentkezők számára elengedhetetlen információ az oktatók tudományos fokozatát is figyelembe vevő összehasonlítás. A teljes intézményi és kari rangsort innen lehet letölteni.
A HVG rangsor - Diploma 2014 kiadványban minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, megismerheted a pályakövetési rendszer adatait, valamint megtudhatod, mekkora kiadással kell számolniuk a hallgatóknak, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, és milyen ösztöndíjakra pályázhatsz. A HVG felsőoktatási rangsorát keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg itt, a kiadótól.
Most rövid ideig kedvezményes áron, 2500 forintért rendelheted meg a HVG három idei oktatási kiadványát: a Diploma Rangsort, a Középiskolai Rangsort és a Campus Pluszt. Az ajánlat december 15-ig érvényes, részletek és rendelés itt.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
