„Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni”

– írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), melyhez 21 másik hazai oktatási és egyéb civil szervezet is csatlakozott. Bár Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a minap azt mondta, szerinte a pénzekhez szükséges reformokat éppen a státusztörvény tervezete tartalmazza, az aláírók ezt éppen ezzel ellentétes módon látják. Szerintük a fejlesztési pénzekhez a kormánynak be kell tartania a saját feltételeit, miszerint nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást.

„A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül”

– összegeznek. Úgy látják, az új jogállás – melyet várhatóan pénteken szavazhat meg a parlament – az eddigi közalkalmazotti jogviszonyukhoz képest előnytelenebb helyzetbe hozná a pedagógusokat. Szerintük a státusztörvény mind érdemi egyeztetés híján, mind az uniós Alapjogi Chartával ütköző tartalma miatt az uniós pénzek elvesztéséhez vezethet. (A kormány szerint átfogó egyeztetés történt a beterjesztés előtt, szakszervezetek szerint viszont számos pont másképp került be, mint ahogyan azt velük megismertették.)

Felidézik közleményükben az – érdekvédők által már korábban is emlegetett – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) megállapodást a kormány és az Európai Bizottság közt, mely több mint 1000 milliárd forint az EU-s fejlesztési forrás elköltéséről szól, jórészt közoktatásra.

Ez, mint írják, a jogállamisági vitákhoz kapcsolódva rögzíti, hogy be kell tartani az Alapjogi Chartát, ennek híján felfüggeszthetik a finanszírozást.

A jogvédő szervezet közlése alapján azonban a státusztörvény sérti gyermekek érdekeit, gondoskodáshoz való jogát, a tanszabadságot, illetve a tanulók és szüleik magánélethez való jogát is. Továbbá úgy látják, a javaslat sérti a pedagógusok munkavállalói jogait is. Ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak Chartában foglalt követelményeivel – teszik hozzá.

Ráadásul, mint írják, a kormány azt is vállalta, hogy nem vezet be egyoldalúan a munkaterheket növelő, a szakmai autonómiát csökkentő szabályokat, hanem konszenzusra törekszik a szakszervezetekkel. „A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket” – summázzák. A civil szervezetek ezért a státusztörvény már benyújtott javaslatának visszavonását sürgetik, illetve hogy a kormány kezdjen átfogó oktatási reformba az érintettek érdemi bevonásával.

(Kiemelt képünkön az egyik, a tervezet ellen rendezett tüntetés. Fotó: Kriza Márton)