Számuk mintegy 63 ezer fő, ami az általános iskolások 8,8%-át jelenti - derült ki a KSH legfrissebb adataiból.

A SNI-s diákok 73 százalékát integrált osztályokban tanítják. Az integrált az SNI-tanulók a sajátos nevelési igényének a leggyakoribb okai a következők:

• 66 százalékuk súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd
• 12 százalékuk autizmus spektrum zavarral rendelkezik
• 9,1 százalékuk pedig beszédfogyatékos.

Érdekes, hogy a lányok csupán 6,1 százaléka SNI-s, míg a fiúknál ez az arány több mint 11 százalék. Vagyis ez azt jelenti, hogy átlagosan minden tizedik fiú sajátos nevelési igényű.

A vármegyék közötti eltérés is jelentős: legtöbb sajátos nevelési igényű  diák Békés vármegyében van, ahol az általános iskolások 14 százaléka  SNI-s, legkevesebb pedig Borsod-Abaúj-Zemplénben (5,4%), valamint Hajdú-Bihar vármegyében (5,7%).

Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:

• Észak-Kelet Magyarországon 2017-ig nem volt gyógypedagógus-képzés, ami ronthatta ezekben a megyékben a hozzáférést
• A szakértői bizottságok eltérően működhetnek.
• A halmozottan hátrányos helyzetű szülők gyerekei később jutnak el a szakértői bizottságokhoz.

Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.

Az SNI-s diákok helyzetében az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.